Foci hirek : A stadionrekonstrukciós program nem csődölt be, csupán átalakult Több tízmilliárd hiányzott!!! |
A stadionrekonstrukciós program nem csődölt be, csupán átalakult Több tízmilliárd hiányzott!!!
2005.01.14. 12:31
Bár manapság nem szerencsés példaként felhasználni, de kisebb földindulást okozott azon a négy évvel ezelőtti decemberi napon Deutsch Tamás (akkori) sportminiszter és Demján Sándor (immár ex) ligaelnök bejelentése a 38 létesítményt érintő stadion-rekonstrukciós program elindításáról. A kezdeti össznépi felbuzdulás - már csak a lerobbant futball-infrastruktúra láttán is - az első kritikus hangok (a projekt talán alulfinanszírozott…) ellenére sem hagyott alább. Bár az első repedéseket már ekkor látni lehetett, a 38, új köntösbe bujtatandó arénára szánt nagyjából 21 milliárd forint ugyanis az akkori viszonyok közepette is elenyészően kevésnek tűnt.
A beharangozásában elsöprő lendületű, kétségkívül grandiózus, ám utóbb döcögőssé váló program a 2002-es kormányváltást követően politikai (ezen belül parlamenti) viták középpontjába került, elsősorban annak egyik valóban magyarázhatatlan szegmense. A stadionokba beépítendő beléptetőrendszerrel kapcsolatos közbeszerzési eljárás ugyanis felettébb magyarosra sikeredett. A lényeg: csak ez a tétel 4.8 milliárd forintot vitt el a büdzséből, ráadásul a gépeket korán vásárolták meg, jóval az első elkészült (?) stadion átadása előtt, így aztán többségük dobozban végezte. Az akkor high-tech szoftverek és hardverek mára oly divatjamúltak, mint a legalább tíz centi talpvastagságú lábbeli, közkedveltebb nevén "plazarobogó". E téren mindazonáltal beszámolhatunk örömteli kivételről is - a Nemzeti Sporthivatal (NSH) bejáratánál két beléptetőkapu is precízen működik, tudtuk meg Füleky András helyettes államtitkártól, igaz, funkcióját tekintve akár ki is kapcsolhatnák a berendezést, lévén rendbontók (eredetileg őket szűrné ki a meccslátogatók közül a rendszer) arrafelé ritkán járnak. Bár két éve az újságírók és a politikai elit tagjai is előszeretettel használták a programot említve a "becsődölt" szót, Füleky András szerint erről nincs szó: a projekt nem halt meg - átalakult. Konkrétabban betagozódott a Sport XXI. létesítmény-fejlesztési programba, az ügyek felügyelete és koordinálása pedig a racionális okokból elsorvasztott Stadion Invest Rt.-től (amelynek csupán egy területre nem terjedt ki a jogosítványa, a mumusként citált beléptetőrendszer-pályázatra) részben a Sportfolió Kht., részben az NSH szakembereihez került. "Immár tény: a program alul volt tervezve - mondta Füleky András. - Nem az akkor röpködő összegre, több tíz milliárd forintra lett volna szükség az eredeti elképzelések megvalósításához." A cél anno az volt, hogy az akkori élvonalbeli és másodosztályú csapatok mindegyikénél UEFA-minősítésű stadion épüljön. "Habár ezen együttesek akkori gazdasági állapota nem alapozta meg azt a feltételezést, hogy hosszú távon képesek működni. Stadiontorzókra márpedig nincs szükség, de arra sem, hogy egy új aréna aztán üresen álljon…" - tette hozzá a politikus. Ami a jövőt illeti: az elsődleges feladat a már megkezdett munkák befejezése (Fehérvár, Sopron, Kaposvár), a szerződéssel lekötött vállalások teljesítése (Pécs, Békéscsaba, Miskolc). Csakhogy amennyiben az MLSZ Horvátországgal karöltve pályázik a 2012-es Eb rendezési jogáért, s elnyeri azt, úgy négy 30 ezres és egy 55 ezres kapacitású arénát fel kell húzni, azaz bővülhet a program. "Csak és tisztán közpénzből ez a beruházás sem valósítható meg, állami és privát szerepvállalás szükséges" - mondta a helyettes államtitkár. Persze, a pályázat, s elsősorban is annak eredményhirdetése odébb van, így a cikk végén maradjunk inkább a tényeknél, az "átalakult" programban ténylegesen kifizetett összegeknél. Az első két évben összesen 12.7 milliárdot utalt a sporttárca, 2003-ban 1.5 milliárd, s végül a tavalyi 500 milliós keretből 469 millió forintot használtak fel.
Romos pályák országszerte |

|
A magyar stadionok többsége lehangoló állapotban van, a klublicenc-feltételek közül ki is kellett emelni a létesítményekkel kapcsolatos feltételeket. Néhány pálya ugyan már megújult, de sokat elmond a rekonstrukcióról, hogy máig sincs egyetlen, valamennyi UEFA-előírásnak megfelelő futballarénánk.
Békéscsaba: A Kórház utcában nem is olyan régen még annak is örültek, hogy végre elkészült a világítás. Ettől függetlenül igencsak lepusztult a létesítmény. Debrecen: Magyarországon talán Debrecenben lenne a legnagyobb igény egy új stadion építésére, főként, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly a belga FC Bruges játékosai az Oláh Gábor utcába lépve azt hitték: a Loki edzőpályáját látják. Diósgyőr: Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszter 2003 májusában ünnepélyesen letette a rekonstrukció kezdetét jelképező alapkövet, ám ennél több nem történt. Azaz dehogynem: egy fülledt nyári éjszakán a roskatag stadionból valaki ellopta az első letett téglát… Ferencváros: Évek óta csupán ígérgetéseket hallani, de a bajnokcsapat máig egy rossz állapotú arénában kénytelen futballozni. Győr: Éppen a napokban indult meg egy minden igényt kielégítő aréna felépítése. A beruházás befejezése 2006-ra várható. Honvéd: Rettenetes állapotban van a Bozsik-stadion. A jelenlegi élvonalbeli csapatok közül alighanem a kispestieké a leginkább elhanyagolt létesítmény. Kaposvár: A város és a szurkolók igényeit tökéletesen kielégíti a nemrég felhúzott stadion. Bár egyes vélemények szerint a kivitelezők elrontottak ezt-azt az építéskor. Például rossz helyre került az eredményjelző és a sajtópáholy. MTK: Az égvilágon semmi sem változott az elmúlt években a Hungária körúton, igaz, a Hidegkuti-stadion még így sem tartozik a legrosszabb állapotú létesítmények közé. Nyíregyháza: A stadion-rekontsrukciónak köszönhetően viszonylag tűrhetően néz ki a létesítmény. Kár, hogy a részben megépített fedett lelátók látványát igencsak rontja a kapuk mögötti kanyarok siralmas állapota. Pápa: Pénzhiány miatt nem sikerült az eredeti terveknek megfelelő létesítményt építeni, ám félkész állapotában is elfogadható a stadion. Pécs: Ígérgetések elhangzottak, ám egészen mostanáig mégsem történt lépés a stadion felújítására. Lehangoló állapot és rossz körülmények jellemzik ezt a pályát (is). Sopron: Noha sok vita előzte meg a régóta várt felújítást, Sopronban már elkészült az új aréna. Székesfehérvár: Pénz híján félbemaradt a rekonstrukció. Az öltözőt és néhány kiszolgáló helyiséget nem érheti kritika, a többiről azonban jobb nem beszélni. Újpest: Tán mindmáig az egyetlen, európai látványt nyújtó hazai stadion. Igaz, részleteiben az UEFA kényes igényeinek már nem felel meg. Vasas: Az angyalföldi klub megkapta a létesítmény használatának jogát 49 évre, így hamarosan egy tízezer férőhelyes stadion épülhet a Fáy utcában. A jelenlegi állapotot figyelve ez éppen időszerű lenne… Zalaegerszeg: Az új, impozáns stadion minden igényt kielégít. Ha lesz pénz, és befejezik a félbehagyott északi lelátórész felújítását is, egy rossz szót sem szólhatunk majd a pályáról. Igaz, a klubház továbbra sem túl elegáns, de tudjuk, minden csak pénzkérdés.
Az elmúlt 5 év krónikája |

|
2000 Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és Demján Sándor, a Hivatásos Labdarúgó-alszövetség (ma Magyar Labdarúgóliga) elnöke bejelentette: 38 stadiont érintő rekonstrukciós program indul, az állam e célra öt év alatt 21 milliárd forintot biztosít. A summa nagyobb részét a központi költségvetésből különítik el, a hiányzó hányadot önkormányzati, illetve bevonni kívánt magánvállakozói tőke adná.
2001 A program során az első, ám nem teljesen kész létesítmény debütálása: november 14-én a Megyeri úti stadion a Magyarország-Macedónia (5-0) válogatott találkozóval nyittotta meg kapuit a szurkolók előtt. A Dataware Kft. 4.76 milliárdos pályázata volt a befutó a beléptető- és informatikai rendszer kiépítésére. A méregdrága gépek aztán évekig a raktárban porosodtak.
2002 A kormányváltást követően az addig is döcögve haladó munkálatok leálltak. A sportminisztérium új vezetősége jelezte, hogy a stadionrekonstrukció kapcsán komoly problémák vetődtek fel, az ígért öszszegre ugyanis nincs fedezet. Jánosi György, az illetékes tárca első embere bejelentette: a program folytatódik, ám annak struktúrája megváltozik. Általános vélemény volt: a rekonstrukció becsődölt.
2003 Tizenkilencre csökkent azon stadionok száma, amelyek az első ütemben részesei lettek volna a projektnek. A forráshiány további következménye: a létesítmények jelentős többségénél az eredetileg eltervezett munkálatok nem kivitelezhetőek. Az év elejéig 13 arénában kezdődött meg (avagy - lásd: Újpest - fejeződött be) kisebb-nagyobb átalakítás, amely szám aztán minimális mértékben emelkedett.
2004 A költségvetés a lecsupaszított program finanszírozására 500 millió forintot különített el, ennek megfelelően újabb stadionok felújítása, illetve építése nem kerülhetett napirendre. A döntéshozók 2002-re legalább tíz első osztályú egylet megújult pályájának átadását prognosztizálták az induláskor, ehhez képest az akkor minimálisnak gondolt "darabszámot" mind a mai napig nem sikerült teljesíteni.
|